Internetfüggőség (IA), más néven internetfüggőségi zavar (IAD), egy olyan állapotot jelöl, amelyben az egyének túlzott és ellenőrizhetetlen internethasználati szokásokat alakítanak ki, amelyek negatívan hatnak mentális egészségükre és mindennapi életükre. Ez magában foglalja az internetfüggőséget különféle formákban, beleértve a közösségi médiát, az online játékokat, a streaminget, a vásárlást és a kényszeres böngészést. Ez az állandó függőség a munka, iskola, emberi kapcsolatok és önmaguk gondozásának elhanyagolásához vezethet.
Az internetfüggőség mentális egészségre gyakorolt hatása az egyének pszichológiai jólétére gyakorolt káros és gyakran bénító következményeket foglalja magában. Ide tartoznak a következők: a társas kapcsolatok megszakadása, csökkent érzelmi szabályozás, fokozott érzékenység hangulatzavarokra, például szorongásra és depresszióra, károsodott kognitív funkciók, csökkent akadémiai és munkahelyi teljesítmény, valamint az életminőség általános romlása.
Az internetfüggőség jelei a mentális egészség szempontjából sokfélék, és az alábbiakat foglalják magukban: felelősségek elhanyagolása, elvonási tünetek, kontrollvesztés, menekülés a valóság elől, alvászavarok, társas elszigeteltség, negatív hangulatváltozások, tanulmányi eredmények romlása, megszállottság és az időérzék elvesztése.
A mentális egészségi problémák kezelése, amelyek internetfüggőségből erednek, különböző módszerekkel történik, például kognitív viselkedésterápiával (CBT), csoportterápiával, bentlakásos kezelési programokkal és súlyos esetekben gyógyszeres kezeléssel.
Mi az internetfüggőség?
Az internetfüggőség olyan túlzott vagy rosszul kontrollált megszállottságokat, késztetéseket vagy viselkedéseket jelent, amelyek a számítógép-használattal és az internet-hozzáféréssel kapcsolatosak, és amelyek károsodáshoz vagy szorongáshoz vezetnek.
Ezt Martha Shaw és Donald Black az „Internetfüggőség: definíció, értékelés, epidemiológia és klinikai kezelés” című, 2008-ban a CNS Drugs folyóiratban megjelent cikkükben fogalmazták meg.
1995-ben egy New York-i pszichiáter, Dr. Ivan Goldberg, megalkotta az „internetfüggőség” kifejezést a kórosan megszállott internethasználatra. Személyesen nem hitte, hogy létezik „számítógépfüggőség”, inkább az internet túlzott vagy kóros használatában látta a problémát.
Ugyanebben az évben Kimberly Young, egy Rochesterben (USA) tanuló klinikai pszichológia hallgató, az internetfüggőség pszichológiai okai iránt kezdett érdeklődni, és önállóan jutott arra a következtetésre, hogy az internetfüggőség kóros állapot.
Jelenleg az Amerikai Pszichiátriai Társaság Diagnosztikai és Statisztikai Kézikönyve (DSM-5) nem tartalmaz elfogadott kritériumokat az internetfüggőség diagnosztizálására vagy címkézésére.
Fontos megjegyezni, hogy az „internetfüggőség” kifejezésnek számos versengő szinonimája van, például kóros internethasználat, problémás internethasználat (PIU), kényszeres internethasználat, internethasználati zavar (IUD), és elektronikus média kóros használata. A kóros internethasználat (PIU) kifejezés gyakran használatos e rendellenesség leírására, azonban az internetfüggőség elterjedtebb a közösségi médiában, valamint az orvosi és pszichológiai tudományos kutatásokban.
Miért kapcsolódik az internetfüggőség a mentális egészséghez?
Az internetfüggőség a mentális egészséghez azért kapcsolódik, mert a túlzott internethasználat megnövekedett pszichológiai izgalmi állapotot idéz elő. Ez alvászavarokhoz, hosszan tartó étkezések kihagyásához és csökkent fizikai aktivitáshoz vezethet. Ezek a következmények számos testi és mentális egészségi problémát idézhetnek elő, beleértve a depressziót, az obszesszív-kompulzív zavart (OCD), a megromlott családi kapcsolatokat és a fokozott szorongást.
Számos tudományos cikk foglalkozott a technológiai függőség témájával. Például Kumar M. és munkatársai az „Internetfüggőség előfordulása és kapcsolata a pszichopatológiával indiai serdülők körében” című cikkben (2013, The Indian Journal of Psychiatry) a depressziót, a szorongást és az alacsony önértékelést az internetfüggőséghez kapcsolódó pszichológiai és pszichiátriai zavarokként azonosították. A személyiségjegyek, például a félénkség és az önkontroll hiánya szintén összefüggésbe hozhatók az internetfüggőséggel.
Az Egyesült Államok lakosságának közel 90%-a használja az internetet, ami jelentős növekedés a 2000-es évek elején mért körülbelül 50%-hoz képest. A Pew Research Center 2017-es adatai szerint az amerikai felnőttek 77%-ának van okostelefonja, és közel hétből tíz amerikai (a felnőttek 69%-a és a tizenévesek 86%-a) használ közösségi médiát. Ennek eredményeként az amerikai lakosság jelentős része fokozott kockázatnak van kitéve az internet- és közösségimédia-függőség egészségügyi problémáival kapcsolatban.
Hogyan befolyásolja az internetfüggőség a mentális egészséget?
Az internetfüggőség az alábbi módokon hat a mentális egészségre:
- Társadalmi elszigeteltség:
A túlzott internethasználat csökkenti a személyes találkozások számát. Ezek a találkozások a társadalmi elszigeteltség fő mutatói, ahogy azt az International Journal of Education and Development using Information and Communication Technology 2022-es kiadása is megállapítja. A hosszan tartó elszigeteltség fokozhatja a magányosság és a depresszió érzését, ami mentális egészségügyi problémák kialakulásához vagy súlyosbodásához vezethet. - Önértékelési problémák:
Az állandó önhasonlítás az idealizált képekkel a közösségi médiában, valamint az online megerősítés keresése negatív önértékeléshez vezethet, különösen, ha nem felelnek meg az irreális online elvárásoknak. Egy 2017-es kutatás (Andreassen et al.) kimutatta, hogy a közösségi média addiktív használata kapcsolatban áll a nárcizmussal és az alacsony önértékeléssel. - Alvászavarok: Az éjszakai internetezés és a képernyők előtti túlzott időtöltés megzavarja az alvási mintákat. A képernyők által kibocsátott kék fény akadályozza a melatonin termelődését, ami nehezíti az elalvást. Ez hosszú távon szorongást, depressziót és koncentrációs problémákat okozhat.
- Dopamin-vezérelt jutalomkörök: Az olyan internetes tevékenységek, mint a játék vagy a közösségi média használata, dopamint szabadítanak fel, ami kellemes érzést vált ki. Ez a dopamin-vezérelt ciklus addiktív viselkedéseket idézhet elő. Egy 2015-ös kutatás (International Journal of Clinical and Experimental Medicine) alátámasztotta, hogy a dopaminszint szerepet játszik az internetfüggőségben.
- Negatív online élmények: A kiberzaklatás, az online zaklatás és a zavaró tartalmak traumatikus élményeket okozhatnak, amelyek szorongáshoz, depresszióhoz vagy poszttraumás stressz-zavarhoz (PTSD) vezethetnek. Egy 2013-as tanulmány (Subin Park et al.) szerint az internetfüggőségben szenvedő serdülők gyakrabban tapasztalnak ilyen negatív online élményeket.
- Figyelemzavarok: Az állandó online zavaró tényezők és a multitasking nehézségeket okozhatnak a koncentrációban, ami tovább súlyosbíthatja a mentális egészségi állapotot. Egy 2017-es szisztematikus áttekintés (BMC Psychiatry) kimutatta, hogy az internetfüggőség gyakran kapcsolódik figyelemhiányos/hiperaktivitás-zavarhoz (ADHD).
- Elvonási tünetek: Az internethez való hozzáférés hiánya irritációt, szorongást és nyugtalanságot eredményezhet. Egy 2014-es tanulmány (Psychiatry Investigation) szerint ezek a tünetek hasonlóak az addiktív anyagok megvonásakor jelentkező tünetekhez.
Az internetfüggőség okozhat szorongást és depressziót?
Igen, a túlzott internethasználat következetesen összefügg a szorongás és a depresszió fokozott kockázatával. Az idealizált online életek bemutatása irreális elvárásokat és negatív önképet eredményezhet, amelyek szorosan összefüggnek a szorongással és a depresszióval.
Befolyásolja-e az internetfüggőség az alvási szokásokat és minőséget?
Igen, az internetfüggőség befolyásolja az alvási szokásokat és az alvás minőségét, mivel az éjszakai internetezés és a képernyők előtti túlzott időtöltés megzavarja az alvást. Ennek oka a következő:
A képernyők által kibocsátott kék fény akadályozza a melatonin termelését, ami megnehezíti az elalvást.
Az érzelmileg izgató vagy stimuláló online tevékenységek fokozott pszichológiai izgalmat okozhatnak, ami megnehezíti a kikapcsolódást és a lefekvés előtti ellazulást.
Az internetfüggőség gyakran vezet ahhoz, hogy az egyének késő éjszakáig ébren maradnak, feláldozva az alvási időt az online tevékenységek érdekében.
Az alvásmegvonás számos negatív hatással jár az alvás minőségére, beleértve a mély alvás és a gyors szemmozgás (REM) fázisok csökkenését, ami nappali álmossághoz, koncentrációs nehézségekhez és csökkent kognitív működéshez vezet. A rossz alvásminőség és az elégtelen alvás hozzájárulhat a mentális egészségügyi problémák, például a depresszió, a szorongás és a hangulati zavarok kialakulásához.
Melyek az internetfüggőség figyelmeztető jelei?
Az internetfüggőség figyelmeztető jelei lehetnek fizikaiak és pszichológiaiak is. A leggyakoribb jelek és tünetek a következők:
- Szemfáradtság: Hosszú ideig tartó képernyőnézés okozta szemfájdalom, szárazság, irritáció és homályos látás.
- Fejfájás: A szem megerőltetése és a rossz testtartás feszültség okozta fejfájásokhoz vezethet.
- Alagút szindróma: Az ismétlődő mozdulatok, például gépelés vagy egérhasználat kézfájdalmat okozhatnak.
- Hát- és nyakfájdalom: A hosszú ideig tartó rossz testtartás miatt alakulhat ki.
- Alvászavarok: Az internethasználat különösen lefekvés előtt megzavarja az alvást, alváshiányhoz és rossz alvásminőséghez vezethet.
- Súlygyarapodás: Az ülő életmód és a hosszú internethasználat hozzájárulhat a súlygyarapodáshoz és az elhízáshoz.
- Fáradtság: A csökkent fizikai aktivitás és a megzavart alvás testi és szellemi fáradtságot eredményezhet.
- Izomfeszültség: Az ülő életmód miatt merevség és feszültség alakulhat ki, különösen a nyakban, vállakban és hátban.
- Emésztési problémák: Az étkezések elhanyagolása vagy egészségtelen ételek fogyasztása internetezés közben emésztési gondokat okozhat.
- Csökkent fizikai aktivitás: Az internetfüggőség csökkentheti a fizikai aktivitást, amely különféle egészségügyi problémákhoz vezethet.
- Kontrollvesztés: Az internethasználat időtartamának ellenőrizhetetlensége, gyakran több időt töltve online, mint tervezett.
- Szorongás: Szorongás érzése, amikor nem lehet online vagy nem fér hozzá az internethez.
- Felelősségek elhanyagolása: A munka, az iskola, a családi vagy személyes kötelezettségek elhanyagolása az internethasználat érdekében.
- Elvonási tünetek: Szorongás, ingerlékenység vagy nyugtalanság érzése az internethasználat csökkentésekor vagy megszüntetésekor.
- Elszigeteltség: A valós életbeli társas kapcsolatok kerülése az online interakciók előnyben részesítésével.
- Hangulatingadozások: Hangulati ingadozások, ingerlékenység vagy depresszió az internethasználattal összefüggésben.
- Kapcsolati problémák: A családdal és barátokkal való kapcsolatok megromlása a túlzott internethasználat miatti elhanyagolás vagy kerülés következtében.
- Koncentrációs zavarok: Nehézségek a tartós figyelem fenntartásában az állandó online zavaró tényezők miatt.
- Deperszonalizáció: Az önmagától vagy környezetétől való eltávolodás érzése a túlzott online részvétel miatt.
- Alacsony önértékelés: Másokkal való kedvezőtlen online összehasonlítás, amely alacsony önértékeléshez és önbecsüléshez vezet.
Az internetfüggőség lehetséges hatásai a mentális egészségre
Az internetfüggőség potenciális hatásai a mentális egészségre az alábbiak lehetnek:
Depresszió és szorongás
A depresszió (major depressziós zavar) egy gyakori és súlyos egészségügyi probléma, amely negatívan befolyásolja az érzelmeket, a kognitív folyamatokat és a viselkedést. Alacsony hangulatot és a korábban örömet okozó tevékenységek iránti érdeklődés hiányát idézheti elő, mentális és fizikai egészségi problémákat, valamint a mindennapi életben való működés zavart okozva.
A szorongás feszültséggel teli érzelmi állapot, amelyet aggódó gondolatok és fizikai reakciók, például magas vérnyomás kísérnek. Túlzott idegesség, félelem, nyugtalanság és aggodalom jellemzi.
Az internetfüggőség állandó negatív online élményeket, társas elszigeteltséget, alvászavarokat és dopamin-vezérelt jutalomköröket eredményezhet, amelyek mind hozzájárulhatnak ezen mentális egészségi problémák kialakulásához és súlyosbodásához.
Pénzügyi és munkahelyi következmények
A túlzott internethasználat pénzügyi instabilitást és munkahelyi teljesítménycsökkenést okozhat. A munkahelyi kötelezettségek elhanyagolása csökkent termelékenységhez és szakmai konfliktusokhoz vezethet, ami karrierelakadást, akár munkahelyvesztést is eredményezhet. Ezen túlmenően a kényszeres internethasználat miatt egyének jelentős összegeket költhetnek online vásárlásokra, előfizetésekre vagy szerencsejátékokra, ami pénzügyi stresszt és adósságot eredményezhet.
Alvászavarok
Az alvászavarok az alvás minőségével, időzítésével és mennyiségével kapcsolatos problémákat foglalják magukban, amelyek nappali distresszt és zavart okoznak. A képernyők kék fényének kitettsége és az éjszakai internetezés megzavarja a melatonin termelődését, amely az alvás szabályozásában játszik szerepet. Ez álmatlanságot és rossz alvásminőséget eredményezhet, ami hosszú távon negatívan befolyásolja a mentális és fizikai jóllétet.
Kiberzaklatás és online zaklatás
A kiberzaklatás az online platformokon – például közösségi médiában, üzenetküldő alkalmazásokban, játékplatformokon – történő zaklatást vagy ártó szándékú viselkedést foglalja magában. Az internetfüggőség gyakori online jelenléthez vezet, amely növeli az ilyen zaklatásokkal való találkozás esélyét. Ezek a negatív tapasztalatok növelhetik a depresszió, a szorongás és az öngyilkossági gondolatok kockázatát.
Stressz és túlterheltség
A stressz természetes reakció a kihívásokra, azonban a túlzott stressz túlterheltséghez vezethet, amely akadályozza a mindennapi működést. Az internetfüggőség az online tevékenységekhez való menekülést idézheti elő, mint megküzdési mechanizmust, amely tovább súlyosbítja a mentális állapotot.
Testképzavar és étkezési zavarok
Az internet és közösségi média által közvetített irreális szépségideálok negatívan befolyásolhatják a testképet, amely testképzavarhoz vagy étkezési zavarokhoz vezethet. Az ilyen zavarok súlyos érzelmi distresszt és a mindennapi életben való részvétel akadályozását okozhatják.
Szerhasználati problémák
Az internetfüggőség érzelmi distresszt és társas elszigeteltséget eredményezhet, amelyek arra ösztönözhetik az egyéneket, hogy a szorongás enyhítésére vagy érzelmeik elfojtására anyagokhoz, például alkoholhoz vagy drogokhoz forduljanak.
Negatív önkép
Az internetfüggőség negatív önképet idézhet elő, mivel az egyének mások online életéhez hasonlítják magukat, és folyamatosan megerősítést keresnek, hogy növeljék önbecsülésüket.
Figyelemzavarok és koncentrációs problémák
A töredezett és túlzott online tevékenységek kognitív túlterhelést okozhatnak, amely megnehezíti a feladatokra való összpontosítást és rontja a tanulási képességeket.
Menekülés és elkerülés
Az internetes tevékenységek lehetőséget nyújthatnak a valós élet kihívásai elől való menekülésre, amely tovább erősítheti az addiktív viselkedést.
Hogyan járul hozzá a túlzott internethasználat a szorongás és a stressz szintjének növekedéséhez?
A túlzott internethasználat az alábbi módokon növeli a szorongás és stressz szintjét:
- Információs túlterhelés: Az állandó információáradat, hírek és közösségi média frissítések túlterhelhetik az egyéneket, szorongást okozva, miközben megpróbálnak lépést tartani az információkkal.
- Félelem a lemaradástól (FOMO): Az internet folyamatos használata fokozza a lemaradástól való félelmet, amely jelentős stresszt okozhat.
- Online zaklatás: Az internetfüggők nagyobb valószínűséggel találkoznak online zaklatással vagy negatív társas interakciókkal, amelyek fokozzák a szorongást.
- Digitális elszakadás okozta szorongás: Az internethez való hozzáférés hiánya vagy a kapcsolat megszakadása szorongást és nyugtalanságot vált ki.
- Csökkent személyes interakciók: Az internethasználat miatt csökkent valós társas érintkezések társadalmi elszigeteltséghez vezethetnek, amely rontja az érzelmi jóllétet.
Egy 2018-as tanulmány (Kumar M. et al.) kimutatta, hogy a túlzott internethasználat jelentős hatást gyakorol a főiskolai hallgatók szorongására és depressziójára, valamint negatívan befolyásolja társas életüket és családi kapcsolataikat.
Milyen kezelések léteznek az internetfüggőségre?
Az internetfüggőség kezelésére a következő módszerek a leggyakoribbak:
Kognitív viselkedésterápia (CBT)
A CBT egy gyakori terápiás megközelítés az internetfüggőség kezelésében, amely a szorongást és az addiktív viselkedést kiváltó negatív gondolkodási minták megváltoztatására összpontosít.
A CBT-IA (Internetfüggőség kognitív viselkedésterápiája) egy speciális változata a CBT-nek, amely kifejezetten az internetfüggőség kezelésére szolgál. Egy 2013-as tanulmány (Young KS) szerint a CBT-IA hatékonyan enyhítette az internetfüggőség tüneteit 12 heti terápia után, és az eredmények 3-6 hónapig fennmaradtak.
Online támogató csoportok
Az internetfüggőséggel küzdő egyének online támogató csoportok révén segítséget kapnak, ahol megoszthatják tapasztalataikat, kihívásaikat és stratégiáikat. Ezek a csoportok biztonságos környezetet biztosítanak az érzelmi támogatásra és a gyakorlati megoldások megtanulására. Az interaktivitás, a folyamatos kommunikáció és a személyre szabott visszacsatolás segíti a résztvevőket.
Bentlakásos vagy fekvőbeteg kezelési programok
Egyes országokban, például Kínában és Dél-Koreában, gyakoriak az internetfüggőség kezelésére szolgáló bentlakásos programok. Ezek a programok orvosi felügyelet alatt segítenek az egyéneknek a felépülésben, bár hatékonyságukról kevés tudományos bizonyíték áll rendelkezésre.